A következő cikk a Forbes 2026. januári számában jelent meg.
Írta: Zomborácz Iván

Egyelőre világszerte alig van konkurenciája annak a magyar alkalmazásnak, amivel az orvosok megszabadulhatnak bizonyos adminisztratív terhektől. A MedAssist ambulánslapot generál a vizsgálaton elhangzottakból – jogi okokból egyelőre inkább csak külföldön és a magánegészségügyben.

Zsebők Dávid egy sikertelen disszertáció után indította el a startupját.

Egy gasztroenterológiai vizsgálattal indult

Az IT-cégeknél edződött Zsebők Dávid elégedetlen távozott a rendelőből, de nem értette, hogy a húszperces ellátásból miért kellett nyolc-tíz percnek azzal eltelnie, hogy a szakorvos gépel. Néhány évvel később egy állásinterjúra már a MedAssist ötletével jelentkezett. Emlékei szerint ugyan nem volt tökéletesen kidolgozva, de a gondolatmenet és a technikai megoldás már készen állt a fejében.

„Na, ott nem vettek fel, ezen pedig annyira felhúztam magam, hogy eldöntöttem, megcsinálom én.”

Az elhatározástól fél év se kellett a dobozolt termékig: a MedAssist nevű számítógépes alkalmazás kész, de szerkeszthető ambulánslapot generál az orvos és a páciens beszélgetéséből. Az, hogy a fejlesztés mindössze három hónap alatt eljutott az első sor kódtól a stabil, tesztelt termékig, Berényi Imre informatikai tudásának köszönhető.

Ő már 2005-ben mesterséges intelligenciára épülő megoldásokon dolgozott, 2020-ban automatikus szövegfelismeréssel és adatkinyeréssel működő dokumentumkezelő rendszere volt, miközben párhuzamosan képfelismerő algoritmusokat fejlesztettek mezőgazdasági és ipari felhasználásra. A MedAssistben használt hangszöveget gyártó megoldás is készen volt már – Digitális Társnőnek hívták –, így lényegében legózás zajlott: a 2005 óta elkészített építőkockákat kellett megfelelően egymásra építeni.

Közel-keleti ügyfelek

Az indulásra Berényi informatikus tisztán emlékszik. Kora reggel a Euronewst nézte, a műsor arról szólt, hogy az orvosok a gyógyítás helyett adminisztrációval töltik az idejüket, majd három órával később Dáviddal kávézott, aki erre a problémára ajánlott megoldást. Ott helyben megállapodtak, és lefektették az alapokat: a Berényi-Soft lefejleszti és mögé teszi az infrastruktúrát, Dávid pedig a projekt arca lesz, és viszi a sales-t.

Berényi szerint ma már MI nélkül lehetetlen bármit eladni, viszont rendkívül fontos, hogy a mögötte lévő technológia saját kézben legyen, ugyanis életveszélyes játék külföldi tulajdonban lévő programra építeni egy cég működését. Olyan szektorokban, mint a gyártás, a bank vagy az egészségügy az adatok nem kerülhetnek ki az ügyféltől, ezért netkábel nélküli is működő megoldásra van szükség.

„Az egészségügy a mesterséges intelligencia használata szempontjából kritikus terület, hatalmasak a lehetőségek, viszont lassan halad az átállás, az orvosok nehezen találják a helyüket a kialakuló új helyzetben, és az orvosi egyetemek is nagyon lassan kezdik meg az ehhez szükséges tudás oktatását” – mondja Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Szerinte az MI megjelenése az orvoslásban lassú, alapvetően kulturális változás, a résztvevőknek meg kell szokniuk.

Ebből a szempontból a magyar egészségügy sem más. Meskó szerint az orvoslás egyik legnagyobb problémája a személyzetet nyomás alatt tartó adminisztratív teher. Így az ezt kiváltani tudó, ugyanezt AI-scribe-oknak hívó fejlesztő cégeknek adott a piaci rés, de hiába tudná a technológia valóban megkönnyíteni az orvosok munkáját, és hiába áll készen maga a fejlesztés, amíg a magyar állami egészségügybe való beillesztése jogi, etikai és technológiai akadályokba ütközik.

Nem véletlen, hogy a MedAssist első fizető ügyfelei közel-keletiek, Szaúd-Arábiában már három klinika több mint húsz orvosa használja, ott sokkal nyitottabbak és befogadóbbak az új technológiákkal. Így történt, hogy a magyar és az angol után az arab lett a harmadik nyelv, amire a MedAssistot feltanították.

Nullszaldós orvosok

Dávid fontosnak tartja, hogy a MedAssist nem az asszisztensek kiváltására való, rájuk továbbra is szükség lesz, hiszen a munkájuk sokkal több annál, hogy orvosírnokként játszanak. Számtalan olyan feladatuk van, amit a mesterséges intelligencia nem fog tudni kiváltani: a terep előkészítése, a beteg fogadása, esetleg más adminisztratív feladatok, ahol emberi döntésekre van szükség.

„Egyébként azt hallom a magánegészségügyi klinikáktól, hogy nagyon nehezen tudnak jó asszisztenseket találni” – mondja Dávid. A magyar piacon a MedAssist – nem kis részben az állami egészségügy korábban említett sajátosságai miatt – teljesen a magánegészségügyre fókuszál, ahol sok orvos asszisztens nélkül dolgozik, és minden perc, amit a számítógépbe pötyögéssel töltenek, egyszerűen kiesett idő.

Mivel a magánellátásban mindenki érdekelt a hatékonyabb munkavégzésben, Dávid szerint a MedAssist nem költségként, hanem befektetésként fog megjelenni. A számítása szerint ha pácienseként öt-tíz percet képes spórolni a programjuk, és havi szinten két-három ügyféllel többet el tudnak látni, már nullszaldós az adott orvos.

Elképzelésük szerint ezzel a technológiával az ellátás minősége is javul, elvégre ha a páciens súlyos panaszokkal érkezik, akkor nemcsak a megfelelő ellátást várja el, hanem a minőségi időt is. Ha az orvos a vizsgálat alatt nem kényszerül a monitor bámulására, az emberibbé teszi az ellátást.

Berényi és Zsebők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az MI valaha is kiválthatja az orvosokat. „Baromi veszélyes, ha mindenféle feltanított elemek alapján egy algoritmus mondja meg, hogy a páciensnek mi baja” – mondja Dávid. „Az orvosi szakma alapja az ember-ember kapcsolat, és nem látom, hogy húsz-harminc év tanulás és tapasztalat kiváltható lenne mesterséges intelligenciával.”

Meskó Bertalan annyiban árnyalja a képet, hogy az orvoslásban leginkább a repetitív és adat­alapú feladatoknál merül fel az MI használata. Ezért például a radiológiában engedett a piacra a legtöbb MI-alapú orvosi eszköz, de a kardiológiában, az onkológiában is jól használhatók. Az adminisztráció a legkönnyebben kiváltható terület, aztán jönnek a képelemző megoldások, míg a minél több emberi interakciót és kreativitást követelő területek válthatók ki legnehezebben MI-vel.

Bár a piaci rés tág, Dávidék egyelőre kevés konkurenciát látnak. Amerikában van pár hasonló terméket kínáló cég, de Európában egyetlen hasonló megoldást adó francia startupról tudnak. Dávidék meglátása szerint azért szűk még a piac, mert az MI csak a nagyon közeli múltban jutott el arra a pontra, hogy megbízhatóan és nagyon kis hibaaránnyal dolgozzon.